Egy nap vacsorázni mentünk az egyik kis bájos bambergi vendéglőbe, mely a "Zum Kachelofen" nevet viseli. (Zum Kachelofen honlap).

A hely maga elég pöttöm, de pont ezért is szemeltük ki, mert nem az a nagyipari étterem, hanem egy kisebb, meghitt vendéglátóipari egységnek tűnt. Szerencsénkre volt is szabad asztal, s leültettek bennünket egy másik párocska mellé, akik már indulófélben voltak. Érdekes módon, bizonyos szituációkban még ezek a távolságtartó bajorok is egész közvetlenek vadidegenekkel és nem bánják, ha meg kell osztani az asztalt.

Az étlap maga (mint az a honlapjukon is látható) elég szerény, viszont így is találhat mindenki valami kedvére valót. Az innivalókkal együtt rendeltünk gyorsan ételt is, Gabo egy "Grillteller nach Art des Hauses mit gemischtem Salat"-ot, míg Dóri egy Wiener Schnitzelre nevezett be. A pincérek kedvesek és nem ritka hogy népviseletben pompáznak (lederhosen, drindl).

Valami rekordgyorsasággal teljesÍtették a rendelést, s a itókák után nem sokkal landoltak is az asztalunkon. Kinézetre mindkettő nagyon ígéretesnek tűnt, aranybarna szalmakrumpli, mosolygó sonkák-kolbász, hatalmas rántottszelet, mindkettőnknek egy kis saláta. A grilltányér Gabo számára kellemes meglepetésként tormával és fűszervajjal került felszolgálásra, aminél jobbat ki se találhattak volna. Vegyes húscsemegék várták a sültkrumpli mellett végzetüket: ropogósra sült szalonna, kissé véres marhaszelet, frank kolbászka, csirke- és sertésgrill. Mindez gusztusosan tálalva, megfelelően forrón, ahogy kell. Ha valami negatívat kellene mondani róla, talán egyedül a krumpli mennyisége volt kevés, de gyébként 9.9 aus 10!

Dóri kevésbé volt szerencsés, mivel "a nem túl nagy választékból nekem a víner snicli tetszett a legjobban, úgy is olyan rég ettem igazi rántotthusit. Jól nézett ki, tányérról elógó malacdarab, sülkrumplival és salátával. A sülkrumpli jó volt, a saláta is, sőt az öntet különlegesen finom volt, persze kihagyhatták volna belőle a köménymagos káposztát, tudniillik az ki nem állhatom, de ez nem az étterem hibája. Viszont a hús, az valami borzalmas volt. Én nem is értem hogy lehetett ennyire elrontani. Komyolan mondom, disznóól íze volt. Eleinte ezt hittem, csak én szoktam el a disznóhústól, mivel különben igen ritkán eszünk a pulykánál "durvább" husit, de a vgén Gaabo is megkóstolta, és őt is egy disznóólra emlékeztette az íze. Meg volt pedig sütve rendesen, és nem is volt rajta mócsing, amitől rossz íze lett volna. Arra tippeltünk, hogy esetleg zsírban süthették, de ettem én már sajt zsírjában sült pecsenyt a nagyszülőknél, annak semmi baja nem volt. Nagyjából 3 falatot tudtam enni a húsból, több nem ment le. Még szerencse, hogy a saláta és a sültkrumpli finom volt, így nem maradtam éhen. A kiszolgálás nagyon jó volt, ezen kívül semmi panasz."

 Érdkességként megjegyeznénk azt is, hogy a toalettet fájóan vicces / humortalan német karikatúrák találhatók, amelyek sikeresen űzik el azt a kis időt, amit itt tölt az ember.

Mindent egybevetve kellemes kisvendéglőnek bizonyult a Zum Kachelofen, ezért a kisebb kétfős vacsoráért borravalóval együtt 30 eurót hagytunk ott, s nem bántuk. Kisebb hibái akadnak, de mindenkinek ajánljuk a helyet! :)