Két beadandós-prezentálós Projektseminar (illetve Proseminar) tárgyunk is van, kicsit írunk mik a fejlemények ezügyben, úgyis rég volt bejegyzés.

Az a Proseminar, amelyiknél külön csoportokban, németekkel vagyunk együtt, meglehetősen érdekesen alakult mindkettőnk számára. Dóri csoportjának témája az európai árupiaci integráció , Gaboé pedig a pénzügyi piacok mágikus háromszöge.

Dóriék témavezető professzora kutató lelkületű ember, így a témakiosztás után két héttel sikerült megszervezni vele az első találkozót, és akkor sem sikerült túl világos iránymutatásokat adnia. "Van ebben a könyvben a 3. 5. 6. stb fejezet, ebből írjatok" szólt a tanács. A csoport nagy lelkesen nekilendült, senki nem tudta igazán miről is kéne írni, majd mikor a proffal való találkozás után kiderült, hogy " igazából a 6-os fejezet nem is kell, az 5-ös a lényeg, ezt hangsúlyozzátok ki", akkor teljesen átvariálták ki miről írjon, Dóri is dobhatta ki majdnem az egész irományát, nem kicsit volt ideges.

Külön móka volt felkészülni a prezentációra (előbb minden csoportnak egy 30 perces prezentációt kell tartani a témából, majd februárban ebből kell leadni egy 12-15 oldalas kis összefoglalót), ugyanis a fritzek, különösen az egyik srác valami gyilkos körülményességgel állította össze a powerpoint bemutatót. Hihetetlen, de még az illusztrációnak felhasznált kis képekhez is oda volt írva, honnan szedte őket (URL). Kegyetlen, kőkemény német precizitás amitől minden normális ember a falra mászik.

Gaboék témája is érdekes volt, ugyan nem közvetlenül a prof alá tartoztak, de a konzulensként kijelölt igencsak fiatalka adjunktusnőci valami kétségbeejtően nem volt a segítségükre. Vagy háromszor találkoztak mindezidáig, és a "jól megy? legyen ám világos gondolatmenet! meg gliederung" zéró hasznát vették. A csoporttal egészen addig jó is volt együttdolgozni, amíg előadás előtti utolsó este, bruttó 6 órás csoportmunka (prezentációösszetákolás, ilyesmik) után képesek voltak elejteni egy olyat, hogy ugyanmár, nincs kedved átírni úgy az egészet, amiről beszélsz így meg így? Lett is szkanderozás, minek eredményeképpen ki lett dobva / át lett formálva a diák fele, viszont a leadandó szöveget majd nem írjuk át hozzá. Még csak az kéne. Ja egyébként nevetséges módon, nem értenek olyan halál alap programokhoz mint a paint vagy a powerpoint, de ez nem is érdekes.

Előadás szépen lement, még jóhogy, hisz vagy 3x begyakoroltuk (minek?), majd a prof, aki az előadás előtt közvetlen kérdezett meg minket hogy kivagy, hányadik leszel az előadás közben stb, az előadás után adott szöveges értékelést, mindenkinek egyenként. Na itt hangzottak el olyan dolgok hogy a kedves csoporttársak túlságosan kötötten beszélnek meg ne azt olvassák már fel ami a dián van, míg a hülye külföldi milyen jól, kötetlenül beszélt, és ami hibát felhozott az is az ökör csoporttársaknak volt köszönhető, amiért annyit sírtak hogy inkább az legyen az előadásban. Ne-vet-sé-ges.

A történethez annyi hozzátartozik, hogy elsőéves hallgatók voltak rajtunk kívűl, de hogy a német oktatási rendszer produktumai néha mennyire rugalmatlanok és képtelenek komplex feladatmegoldásra, az már szánalmas. Ez természetesen nem vonatkozik minden csoporttársra, de persze itt is azok a legaktívabbak akiknek leginkább nem kéne. Erről lehetne bővebben is mesélni, de azt majd külön kérésre annak akit érdekel :)

A következő bejegyzésig is legyetek jók és álmodjatok szépeket!