Tehát még mindig az első napok eseményeiről számolnánk be.

A városnézés és a kocsmatúra között volt egy kis időnk, amit úgy gondoltunk, hogy a városban ütünk el, és nem mászunk vissza a koliba 4 óra miatt, ugyanis csak a sétálás odavissza lett volna ebből cirka másfél Stunde.

Ehelyett beültünk először egy kis kávézóba, ami egész kis aranyos volt, viszont műszakváltáskor gyorsan kifizettettek minket ami nem volt egy kedves húzás, minek ilyet? :( Aztán a kocsmatúrára készülvén beültünk egy dönereshez, ami egész jól sikeredett.

Beültünk ugyanis vagy hatan (öt magyar, egy olasz) a kis török étkezdébe és lassan szóba elegyedtünk a török hazafival. Nagyon szórakoztató volt látni, hogy az ő szemében Magyarország török megszállása jót tett a magyar embereknek hiszen "megismerkedhettek az iszlám kultúrával" és "nem voltak elnyomva", hiszen szabadon gyakorolhatták a vallást, mindössze az adókban voltak szigorúak a török urak. Azért gondolom akkoriban ezt máshogy élték meg a mieink :) Másrészt az EU-török viszonyról az volt a véleménye hogy nem szabad belépniük az EUba, csak a támogatásokat lenyúlni, nur das Geld. Csatlakozni hiba, a törvényeket viszont célszerű átvenni, ha életképesnek bizonyulnak. Ja, meg hogy az Oszmán Birodalom már 500 éve megcsinálta azt, amit az EU csak próbál, mármint ezt a laza szövetségű európát vagy ilyesmi. A kis lokálpatrióta túlfűtöttségtől eltekintve nagyon kedves és beszédes emberkét ismerhettünk meg, és ugyancsak becsülendő, rettentő jól laktunk, finom volt na :D

Teli hassal eztán nekivágtunk a "kocsmatúrának". Az idézőjel majd később kap értelmet. Három csoportra osztottak minket, mi egy Studentenkneipebe (hallgatók által kedvelt söröző) mentünk. Ott kértünk kapásból egy rund sört meg jégert, viszont csak mi kértünk nagy (bizony, 4 egész cent) jégert, a többiek kicsit :] Lúzerek. Ráadásul volt olyan gyanúnk is, hogy vizezett volt a kis szívmelegítő, no mindegy. A társaság aranyos volt, főleg olaszokkal beszélgettünk, meg egy francia-svájci lánnyal. Kissé meglepett, de az olasz lány ismerte a kis magyar-olasz eredetvitát a Tokajit illetően (lásd olasz Tocai). :) Ja és ami érdekes volt h itt a söralátét aljára jegyezték fel mit ittál eddig, és az alapján kellett fizetni a végén. Hogy valaki csak úgy lelépjen, az elképzelhetetlen a németeknél. Ezen felül nem is volt több állomás így a kocsmatúra inkább sima kocsmázássa avanzsált.

Ami még kicsit mellbevágott minket az az, hogy rettentő ritkán járnak a buszok. Könyörgöm, 80 ezres város, és van 20-30 járat, amelyek közül van ami naponta 3x közlekedik? Hogy 8tól már csak 4 éjszakai járat van? Botrányos! Szükségünk lesz egy bringára az egyre bizonyosabb...

Ja, és már most egész hideg van, mi lesz még később? :S