Ez a német címe az új amerikai monumentfilmnek. Valentin-napon elmentünk a helyi plázába megnézni az ominózus filmet. Először nem találtuk a bejáratot a mozitermekhez, de aztán ez is meglett. Érdekes módon itt a pattogatott kukoricás stand a jegyszedés után van. Háromféle méretű üdítő és popcorn, volt (menüből csak egy méret), valamint tacos, és ami érdekes, hogy lehetett venni kiskolbászkákat rágicsálni a film alatt. Találjátok ki, milyen italt lehetett rendelni a kukoricához? Na, milyet? Úgy van, sört! Nem is Bamberg lenne, ha nem lehetne sört venni.

Amikor beültünk, már a filmelőzetesek mentek, rögtön gondoltuk magunkban, hogy na, a németek a mozit is időben kezdik. De nem. A filmelőzetesek után vetítés kikapcs, függöny behúz, lámpák föl. Pár perc után elkezdődött a vetítés mint rendesen, reklámok, filmelőzetesek, film 25 perccel később kezdték, ami azért dühítő, tekintve hogy két és fél órás a film.

Nem volt rossz, de - mint ahogy már sok helyen megírták- azon kívül, hogy van egy srác, aki öregedés helyett fiatalodik, nem volt benne túl sok érdekesség. Főleg két és fél órán keresztül vált már-már unalmassá a történet. Cate Blanchett, Brad Pitt, Tilda Swinton, Juliette Binoche és a többiek nagyon jól játszanak, nem rajtuk múlott. A képek szépek, minden a helyén van, csak pont a lényeg, a történet hiányzik. Van egy érdekes fölvetés, és ennyi. Nincs igazán kibontva. Meg aztán számomra az alapprobléma sem olyan érdekes, hogy elkezdjek rajta gondolkodni, hiszen az, hogy egy ember "visszafelé öregedjen", a robotoknál és az űrrepülésnél is sokkal kevésbé valószínű.